Van egy híres mondás, mely szerint: "Lengyel, magyar két jó barát..." És valóban, a két sors, a történelem drámai eseményei oly mértékben közel hozták egymáshoz a két nemzet fiait, hogy igazi, nagy barátságról beszélhetünk - olyan barátságról, mely beigazolódott a múltban, működik a jelenben és egészen biztosan gyümölcsöző lesz a jövőben...

Lengyelország történelmét és egy ideje már Magyarországét is bearanyozza a Krisztus Társasága rend, melyet Isten szolgája August Hląd bíboros 1932-ben alapított a külföldön élő lengyelek ellátására. A rend, mely kb. 500 tagot számlát és jelen van a világ szinte összes földrészén, fő feladatának a külföldre szakadt lengyel honfitársak lelki gondozását tekinti. A magyarországi lengyelek jelentős szerepet játszottak mind Magyarország történelmében, mind pedig a Katolikus Egyház életében is. A közös kapcsolat nyomaira már a X. évszázadban rábukkanhatunk. Budapest dinamikus fejlődése azonban a XIX-XX-század fordulóján rendkívül nagy számú emigránst vonzott a fővárosba. Az idevándorló lengyelek főleg a kőbányai téglagyárak és kőbányák területén telepedtek le és találtak munkát. 1897-től az ún. Kálvária kápolnában gyűltek össze közös szentmisére, ahol külön a lengyel munkásoknak bemutatott szentmisén vehettek részt.

1905-ben a lembergi metropolita Józef Bilczewski érsek meglátogatta a lengyel munkásokat. Látogatása eredményeként 1908-ban Lengyelországból pap érkezett, Wincenty Danek atya. 1925-27 között fölépített egy templomot, mely az itt élő lengyel katolikusokat szolgálja. Ezt a szentélyt August Hlond bíboros személyesen szentelte fel (1930. 08. 17-én). A II. Világháború alatt további lengyel menekültek érkeztek a magyar fővárosba. Danek atya halála után, 1945 és 1987 között, a Magyarországon élő lengyelek lelkipásztorai a következő papok voltak: Oramus Michał atya SJ, Malczyk Erazm atya, Maśnica Leon atya, Dragosz Karol atya, Bogdan Ferenc atya, Paradi Gyula atya, Leszkowski Pal atya OP végül Simenyi Ferenc atya.

1989-ben a lengyel emigránsok lelkipásztoraként Józefowicz Maciej atyát helyezték a templomba. 1990-ben pedig a budapesti lengyelek lelkigondozását átvette a külföldi lengyelek számára alapított Krisztus Társasága rend. A rendből első papként a magyarországi lengyelek közé Wojda Józef atya érkezett. 1991.11.17-én Paskai László bíboros prímás hivatalosan megalapította Budapesten a Lengyel Perszonális Plébániát. Két évvel később megkezdte munkáját a Magyarországi Lengyel Katolikusok Szent Adalbert Egyesülete, mely 1998-ban visszaszerezte a Lengyel Házat. Wojda atya után következő atyák voltak a plébánosok: Szczykowski Jan atya, Zygadło Marek atya ill. Czerniak Zbigniew atya. Jelenleg a lengyelek plébánosa Budapesten Leszek Kryża atya (a "Magyarországi Lengyelekért Díj" kitüntetettje), akit munkájában 7 éve a külföldön élő lengyelekért alapított Krisztus Király Missziós Nővérek segítenek. A "Wspólnota Polska" szervezet bőkezű segítségének köszönhetően sikerült felújítani a Lengyel Házat és plébániát, melyet 2002 októberében Józef Glemp bíboros, Lengyelország prímása szentel föl. 2003 óta Magyarország (ahol az itt élő lengyelek számát 10-20 ezerre becsülik) az idén 75 éves Krisztus Társasága rend szent József provinciájához tartozik.

A lengyel perszonális plébánia gondjaiba vette a lengyeleket és a lengyel származású magyarokat az egész ország területén. Ezért a budapesti központon kívül az ország számos városában léteznek közösségek, melyeket rendszeresen vagy alkalmanként meglátogat a lengyel lelkipásztor. A Lengyel Templom és a Lengyel Ház a magyar­országi lengyelek lelki és kulturális életének központjává vált. Itt találkoznak fontos politikai, művészeti képviselőkkel ill. az Egyház magas rangú vezetőivel. Minden évben a közösség elzarándokol Lengyelországba és más országokba, részt vesz a Czestochowai virrasztáson. A Szent Adalbert egyesülettel közösen szervezi a Keresztény Kultúra Napjait, a plébániai búcsút, és számos egyéb kiállítást, találkozót. 4 éve megkezdte működését a szent Kinga Kórus.

A lengyel templomban az itt élő lengyelekkel együtt nagyon aktív szerepet vállal a magyar közösség és ez egy különleges, családi hangulatot varázsol a plébánián. Itt a "Lengyel, magyar két jó barát" közmondás tényleg megvalósul...