kontakt
          HOME     AKTUALNO¦CI     ZARZˇD     PLACÓWKI  NIEMCY  HOLANDIA  WŁOCHY  WĘGRY                                      LINKI

   
   
 
   
   
Chrystusowcy dla Polonii - Prowincja ¶w. Józefa
       
 
 
       
 

Znane przysłowie mówi: „Polak, Węgier, dwa bratanki...” I rzeczy­wi¶cie losy obu tych krajów, dramatyczne dzieje obu narodów, zbliżyły do siebie przedstawicieli tychże nacji tak dalece, że możemy mówić o wielkiej przyjaĽni Polaków i Węgrów - przyjaĽni, która sprawdziła się w przeszło¶ci, która funkcjonuje i dzi¶, i która z pewno¶ci± zaowocuje w przyszło¶ci...

W historię Polski, a od pewnego czasu także w historię Węgier, wpisuje się „złotymi zgłoskami” Towarzystwo Chrystusowe dla Polonii Zagranicznej, założone w 1932 r. przez Sługę Bożego kard. Augusta Hlonda. Głównym celem tegoż zgromadzenia zakonnego, które obecnie liczy prawie 500 członków i jest obecne na prawie wszystkich kontynentach ¶wiata, jest opieka duszpasterska na Polakami, którym wypadło żyć poza granicami ukochanej Ojczyzny. Szczególne miejsce w dziejach Węgier, także w dziejach Ko¶cioła katolickiego na tej ziemi, odegrała i odgrywa polonia węgierska. Już od końca X w., znaleĽć można ¶lady wzajemnych kontaktów obu narodów. Szczególnie jednak na przełomie XIX i XX w. dynamiczny rozwój Budapesztu powoduje napływ polskich emigrantów, którzy znajduj± zatrudnienie głównie w kamieniołomach i cegielniach znajduj±cych się w dzielnicy Kőbánya. Od 1897 r. Polacy gromadz± się przy kapliczce zwanej Kalwaryjsk± gdzie odprawiane s± msze ¶w. dla polskich robotników.

W 1905 r. metropolita lwowski, arcybiskup Józef Bilczewski odwie­dza polskich robotników. Wizyta ta zaowocowała przyjazdem polskiego duszpasterza - był nim od r. 1908, ks. Wincenty Danek. W latach 1925-27 wybudowano ko¶ciół maj±cy służyć polskim katolikom. ¦wi±tynię tę konsekrował osobi¶cie Prymas Polski, August Kardynał Hlond (17.08.1930 r.). Lata II wojny ¶wiatowej przyniosły dalszy napływ rodaków do naddunajskiej stolicy. Po ¶mierci ks. Danka, kolejnymi duszpasterzami Polaków s± (1945-1987): ks. Michał Oramus SJ, ks. Erazm Wolczyk, ks. Leon Ma¶nica, ks. Karol Dragosz, ks. Bogdan Ferenc, ks. Gyua Paradi, o. Pal Leszkovski OP oraz ks. Ferenc Simenyi.

W 1989 r. duszpasterstwo w¶ród polskich emigrantów obj±ł polski kapłan, ks. Maciej Józefowicz. Od 1990 r. posługę duszapstersk± po¶ród budapesztańskiej polonii sprawuj± członkowie Towarzystwa Chrystuso­wego dla Polonii Zagranicznej.



 

Van egy híres mondás, mely szerint: "Lengyel, magyar két jó barát..." És valóban, a két sors, a történelem drámai eseményei oly mértékben közel hozták egymáshoz a két nemzet fiait, hogy igazi, nagy barátságról beszélhetünk - olyan barátságról, mely beigazolódott a múltban, működik a jelenben és egészen biztosan gyümölcsöző lesz a jövőben...

Lengyelország történelmét és egy ideje már Magyarországét is bearanyozza a Krisztus Társasága rend, melyet Isten szolgája August Hl±d bíboros 1932-ben alapított a külföldön élő lengyelek ellátására. A rend, mely kb. 500 tagot számlát és jelen van a világ szinte összes földrészén, fő feladatának a külföldre szakadt lengyel honfitársak lelki gondozását tekinti. A magyarországi lengyelek jelentős szerepet játszottak mind Magyarország történelmében, mind pedig a Katolikus Egyház életében is. A közös kapcsolat nyomaira már a X. évszázadban rábukkanhatunk. Budapest dinamikus fejlődése azonban a XIX-XX-század fordulóján rendkívül nagy számú emigránst vonzott a fővárosba. Az idevándorló lengyelek főleg a kőbányai téglagyárak és kőbányák területén telepedtek le és találtak munkát. 1897-től az ún. Kálvária kápolnában gyűltek össze közös szentmisére, ahol külön a lengyel munkásoknak bemutatott szentmisén vehettek részt.

1905-ben a lembergi metropolita Józef Bilczewski érsek meglátogatta a lengyel munkásokat. Látogatása eredményeként 1908-ban Lengyelországból pap érkezett, Wincenty Danek atya. 1925-27 között fölépített egy templomot, mely az itt élő lengyel katolikusokat szolgálja. Ezt a szentélyt August Hlond bíboros személyesen szentelte fel (1930. 08. 17-én). A II. Világháború alatt további lengyel menekültek érkeztek a magyar fővárosba. Danek atya halála után, 1945 és 1987 között, a Magyarországon élő lengyelek lelkipásztorai a következő papok voltak: Oramus Michał atya SJ, Malczyk Erazm atya, Ma¶nica Leon atya, Dragosz Karol atya, Bogdan Ferenc atya, Paradi Gyula atya, Leszkowski Pal atya OP végül Simenyi Ferenc atya.

1989-ben a lengyel emigránsok lelkipásztoraként Józefowicz Maciej atyát helyezték a templomba. 1990-ben pedig a budapesti lengyelek lelkigondozását átvette a külföldi lengyelek számára alapított Krisztus Társasága rend. A rendből első papként a magyarországi lengyelek közé Wojda Józef atya érkezett. 1991.11.17-én Paskai László bíboros prímás hivatalosan megalapította Budapesten a Lengyel Perszonális Plébániát. Két évvel később megkezdte munkáját a Magyarországi Lengyel Katolikusok Szent Adalbert Egyesülete, mely 1998-ban visszaszerezte a Lengyel Házat. Wojda atya után következő atyák voltak a plébánosok: Szczykowski Jan atya, Zygadło Marek atya ill. Czerniak Zbigniew atya. Jelenleg a lengyelek plébánosa Budapesten Leszek Kryża atya (a "Magyarországi Lengyelekért Díj" kitüntetettje), akit munkájában 7 éve a külföldön élő lengyelekért alapított Krisztus Király Missziós Nővérek segítenek. A "Wspólnota Polska" szervezet bőkezű segítségének köszönhetően sikerült felújítani a Lengyel Házat és plébániát, melyet 2002 októberében Józef Glemp bíboros, Lengyelország prímása szentel föl. 2003 óta Magyarország (ahol az itt élő lengyelek számát 10-20 ezerre becsülik) az idén 75 éves Krisztus Társasága rend szent József provinciájához tartozik.

A lengyel perszonális plébánia gondjaiba vette a lengyeleket és a lengyel származású magyarokat az egész ország területén. Ezért a budapesti központon kívül az ország számos városában léteznek közösségek, melyeket rendszeresen vagy alkalmanként meglátogat a lengyel lelkipásztor. A Lengyel Templom és a Lengyel Ház a magyar­országi lengyelek lelki és kulturális életének központjává vált. Itt találkoznak fontos politikai, művészeti képviselőkkel ill. az Egyház magas rangú vezetőivel. Minden évben a közösség elzarándokol Lengyelországba és más országokba, részt vesz a Czestochowai virrasztáson. A Szent Adalbert egyesülettel közösen szervezi a Keresztény Kultúra Napjait, a plébániai búcsút, és számos egyéb kiállítást, találkozót. 4 éve megkezdte működését a szent Kinga Kórus.

A lengyel templomban az itt élő lengyelekkel együtt nagyon aktív szerepet vállal a magyar közösség és ez egy különleges, családi hangulatot varázsol a plébánián. Itt a "Lengyel, magyar két jó barát" közmondás tényleg megvalósul...

 
 

© TCHR Prowincja ¶w. Józefa      Projekt i prowadzenie: Studio perbene

 

   

 

 BUDAPESZT